Még mindig nem tökéletes a szemem, de legalább valami javulást mintha tapasztalnék. Mintha! Nem kiabálok tehát el semmit, és továbbra is kímélni fogom magam. Éppen ezért még mindig rövidebben fogom bemutatni a napi menüt, mint ahogyan az megszokottá vált tőlem, igen hosszú ideje már.
Ma például ismét bőség zavarában szenvedek, mert olyannyira szeretem az imént érkezett ételeket, hogy nagyon nehéz lesz választani közülük. A májgaluskalevest például egyenesen imádom, ha az tökéletesen van elkészítve. Miért is ne lenne így, hiszen a mai leves is kitűnő mind ízében, mind pedig állagában.
A nagy dilemmát inkább a két választható főétel jelenti számomra, hiszen mindkettőt nagyon szeretem. A szárazbabfőzeléket is, ami nagy kedvenceim egyike, de mégsem biztos, hogy ezzel fogok ma jól lakni. Hiszen van másik kaja is, amit legalább annyira szeretek, mint a babot. A babfőzelékről minden esetre egy fotót készítettem egyre csak gyarapodó albumomba, így az is emlék marad számomra. Füstölt tarja feltéttel ugyanis eddig még soha nem kaptuk a babfőzeléket, így mindenképpen szükséges volt egy kép az illusztrációhoz. Most már ilyenem is van viszont.
A dilemmát a másik főétel okozza tehát, ami ma rántott hal lenne.
Nem csak lenne, így főként ez okozza gondomat, mert nem tudok választani a két finomság közt. Mindkettőt semmiképpen nem eszem meg, mert az már ártana. Úgy döntöttem tehát, hogy ebédig még ráérek meditálni, és eldönteni melyiket is válasszam. Rosszul már biztosan nem fogok járni!
Nem csak lenne, így főként ez okozza gondomat, mert nem tudok választani a két finomság közt. Mindkettőt semmiképpen nem eszem meg, mert az már ártana. Úgy döntöttem tehát, hogy ebédig még ráérek meditálni, és eldönteni melyiket is válasszam. Rosszul már biztosan nem fogok járni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése