Tegnap rövid írást közöltem, mert laborban voltam, ahol kicsit megcsapoltak. Ahogy a laborban illik, csak szerényen, mértéktartóan. Ma viszont egész délelőtt itthon koptatom ülepemet, így több időm van írásra is.
Szóval! Olvastam egy cikket, ami kérdéseket vet fel bennem is, és nagyon egyetértek írójával. Joggal vetette fel, hogy honnan lehet februárban friss termelői (ráadásul bio) lecsó egy étterem étlapján, amelynek ráadásul Ő az egyik beszállítója? Akkor, amikor a paprika, és paradicsom szezonja júliusban jön el. A márciusban asztalra kerülő friss paradicsomsaláta kapcsán is kétségeim vannak, nem beszélve más zöldség, és egyes hús termékekkel kapcsolatban. Sok helyen mangalicának neveznek olyan húsokat, melyek nem is tudják mi fán terem a mangalica! Az a baj, hogy különféle trükkök, a gyanútlan vendégek átverését szolgáló fogások cserélnek gazdát a konyhai személyzetek közt, melyeknek mi vendégek vagyunk a kárvallottjai!
Közben olvastam, hogy Budapesten járt Antony Bourdaine világfi, aki evős Tv műsorairól híres. A rákospalotai Pléh Csárdában kajált egy jóízűt, köztük megkóstolta a gigantikus rántott húst, és el volt ragadtatva a májas - velős palacsintától is. Ha neki ízlett, lehet, hogy én is megpróbálom hamarosan. Szeretem műsorait! Általában hajnal 3 körül kezdődnek, amikor először felriadok édes álmomból. Aztán nem is tudok visszaaludni, mert a kaján aludni?!!!
Most már biztos nem fogok aludni, hiszen megint kajáról lesz szó. Arról, ami épp most érkezett. Ennek is van funkciója, ha nem is az, hogy TV műsorban szerepeljen. Annak viszont tökéletesen megfelel, hogy jól lakjanak vele, úgy bő 600-an városunk lakói, és az ide látogató turisták közül is. Nem várok májas - velős palacsintát, sőt eddig homár sem szerepelt egyszer sem az étterem étlapján. Mégis meg vagyok elégedve! Olcsón, minőséget kapunk!
Ma tyúkhúslevessel készültek a szakácsok, amihez volt már néhányszor szerencsém gyarló életem során. A lakodalmas tyúkhúslevesnél nincs is finomabb! Nagyon hosszú ideig fő, így minden íz, tápanyag eltávozik a tyukicákból az esszenciába, a tömény húslébe. Békésben a legöregebb tyúkokat főzték mindig a levesbe, mert azok már tojásra nem voltak alkalmasak, viszont a húsuk zamata erre tökéletes volt. A főtt húsból pedig szinte mindig paradicsomos húsgombócot csináltak az asszonyok. A jaminai asszonyok. De értettek hozzá a drágáim! Igazi lakodalmas menüsort csináltak, és sokszor volt szerencsém hozzá, hogy egyek belőle. Rég volt, igaz volt. Most tehát kaptam egy kis ajándék ízt a régmúltból, csak az igazi, anyósom által pödörgetett csiga hiányzott belőle. De így is kitűnő! Leírtam, hogyan kellene csinálni a régi recept alapján. A szakácsok által készített is jó, mert értenek hozzá. Láttam már munkában őket, és azt, hogyan csinálták a tyúkhúslevest. Kéne már megint egy jó, valódi lakodalom!
A sárgaborsó főzelék nem lakodalmi étel. Találkoztam ugyan már furcsaságokkal, de lakodalomban ezt még nem ettem. Salátalevest már igen. A főzeléket kevésbé szeretem, (kivéve a tökfőzelék) de megeszem szívesen. A feltétként hozzáadott Stefánia vagdaltat viszont imádom. Kivételesen, vagy épp ezért is nem a sárgaborsó főzelék, hanem a Stefánia receptjét adom meg. Jó lesz? Valamiért, kezdetektől fogva nejem rám bízza a Stefi készítését, és eddig mindig nagyon finomra sikerült. Pedig soha nem olvastam róla receptet. Csak úgy ösztönösen csináltam mindig, és soha nem vallottam vele kudarcot. Legjobban talán az esett, amikor egy nálunk vendégeskedő Német srác dicshimnuszt zengett róla. Nyilván okkal!
A lecsós szelet sem lakodalmas, de nagyon finom étel. Nem friss, termelői, de még csak nem is bio, lényeg, hogy jó! Az is igaz, hogy jó szokásom szerint kicsit turbóztam ma rajta, mert így kívántam meg. Nekem már az étel szépsége is sokat jelent! Jön a szezon, és biztos több lecsós kaját fogok csinálni idén. Első idei lecsóm a saksuka lesz. Közel - keleti ízek, már alig várom. Szerintem Áron fiamnak most ebben az enyhén feljavított állapotában is meg fog felelni, ami csak abban különbözik az eredetitől, hogy megpótoltam egy kevés friss lecsóval is. Lakjon jól a gyerek! Megérdemli! Vizsgázott a héten, és úgy tűnik minden rendben. A mostani lecsós szelet egyébként erre hasonlít inkább.
Szerdánként süti is jár az ebéd mellé, de az étlapról soha nem derül ki, hogy aznap éppen mivel fognak elkényeztetni bennünket. Mivel már elérhető közelségbe került, magam is látom, sőt akár bele is haraphatnék a citromos roládba, amiről kivételese van receptem is. Méltó koronája ebédünknek, és az, hogy 10 perccel később írtam a mai ebédről bőven megérte. a kicsivel több lecsó, amit 1 paradicsomból, 1/2 hagymából, és ugyanennyi paprikából, néhány szelet csípős paprikából, enyhén fűszerezve csináltam, bőven megérte. Máskor is átvariálom a kaját!
Szóval! Olvastam egy cikket, ami kérdéseket vet fel bennem is, és nagyon egyetértek írójával. Joggal vetette fel, hogy honnan lehet februárban friss termelői (ráadásul bio) lecsó egy étterem étlapján, amelynek ráadásul Ő az egyik beszállítója? Akkor, amikor a paprika, és paradicsom szezonja júliusban jön el. A márciusban asztalra kerülő friss paradicsomsaláta kapcsán is kétségeim vannak, nem beszélve más zöldség, és egyes hús termékekkel kapcsolatban. Sok helyen mangalicának neveznek olyan húsokat, melyek nem is tudják mi fán terem a mangalica! Az a baj, hogy különféle trükkök, a gyanútlan vendégek átverését szolgáló fogások cserélnek gazdát a konyhai személyzetek közt, melyeknek mi vendégek vagyunk a kárvallottjai!
Közben olvastam, hogy Budapesten járt Antony Bourdaine világfi, aki evős Tv műsorairól híres. A rákospalotai Pléh Csárdában kajált egy jóízűt, köztük megkóstolta a gigantikus rántott húst, és el volt ragadtatva a májas - velős palacsintától is. Ha neki ízlett, lehet, hogy én is megpróbálom hamarosan. Szeretem műsorait! Általában hajnal 3 körül kezdődnek, amikor először felriadok édes álmomból. Aztán nem is tudok visszaaludni, mert a kaján aludni?!!!
Most már biztos nem fogok aludni, hiszen megint kajáról lesz szó. Arról, ami épp most érkezett. Ennek is van funkciója, ha nem is az, hogy TV műsorban szerepeljen. Annak viszont tökéletesen megfelel, hogy jól lakjanak vele, úgy bő 600-an városunk lakói, és az ide látogató turisták közül is. Nem várok májas - velős palacsintát, sőt eddig homár sem szerepelt egyszer sem az étterem étlapján. Mégis meg vagyok elégedve! Olcsón, minőséget kapunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése