2013. április 4., csütörtök

2013.04.04. Marhahús erőleves, marhahús szelet jóasszony módra, rakott karfiol.


Tegnap panaszkodtam egészségemre, meg a tavaszi töltött bordára is kicsit. Ez utóbbi kapcsán, kicsit magamba kell szállnom, és mások véleményét is figyelembe kell vennem. Történt ugyanis, hogy elég kenyérízűnek találtam a tölteléket. Mivel a fiúk, dolgoztak, és máshol jutottak kajához, Feleségem megkóstolta a kritizált ételt. Szerinte rendben volt. Ezek alapján, visszavonom tegnapi véleményemet, de igyekszem objektivitásomat, továbbra is megőrizni. 



A mai ételek egyikével, nagy bajban lennék, ha nem lenne előttem az étlap. 
A levessel, semmi gond. Sima marhahús leves, cérnametélttel. Az étlapon, marha erőlevesnek írják, és el is fogadom a megnevezést. Szeretem, a praktikus gondolkodást! Máskor is így történik, de ma különösen. A hús leve, nem csak egy alkalomra való levesnek elég. Megfelelő mennyiség megfőzésével, máskor is felhasználható, és nem csak leves készítésére. Mi is sűrűn használunk, különböző alapleveket ételeink készítésére, és igyekszünk a hétvégi főzéseket is úgy lebonyolítani, hogy egy munkával, több ételt tudjunk asztalunkra tenni. Ma ékes bizonyítékát kaptuk ennek a praktikus gondolkodásnak. 

Ma, nekem ez ízlett a legjobban!
Az egyik főétel, a levesben főtt hús lett. Ha nem lett volna előttem az étlap, még mindig törném tar buksimat a fantázianéven. Kb. így írtam volna körül: Makaróni tészta kifőzve, amin egy főtt marhahús szelet landolt, és az egész kapott, egy isteni finom, ragut! Ez a ragu, minden kulináris próbát kiáll! Pirított szalonnadarabokat, hagymát, paprikacsíkokat, gombaszeleteket találtam benne, melyek, egy félsűrű, paprikás, paradicsomos szószba vannak ágyazva. Ez takarja a hús, és a tészta egy részét, ami pikáns, kitűnő ízt biztosít az egész ételnek. 
Szóval ezt írtam volna, de megnéztem az étlapot, és az szerepelt rajta, hogy főtt marhahús, jóasszony módra, tésztával. Hát, Drága Jóasszony! Eztet, jól kiteccettám találni!

A rakott karfiol is finom!
A másik főétel, kicsit vesztett esztétikai értékéből, az élvezetiből, viszont semmit. A rakott karfiol, a tálalás közben darabokra hullott, de attól, ugyanolyan finom maradt. A konyha megszokott tálalási módján, kockára vágott, csőben sült étel érkezett igen finoman, tartalmasan. 
Ma nagyon finomakat kaptunk! A jóasszony módra, külön kiemelkedik a sorból. Mivel az ételek mellé, ma sem desszert, sem savanyúság nem járt, a felsorolás végére értem. Nem is lenne szükség egyikre sem. 
Bár egészségem, még mindig nem tökéletes, bizakodva tekintek a nap elé. Tegnap is találtam magamnak elfoglaltságot, és így lesz ez ma is.
Csak ne lenne ilyen rossz az idő!!!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése