2016.10.17. Karalábéleves, csikós tokány, krumplifőzelék.

Rég aludtam ekkorát, de meg kell mondanom, nagyon jól esett. Tegnap este viszonylag korán lefeküdtem, ma pedig későn keltem. Így fordult elő, hogy mintegy 10 órát aludtam egyfolytában, amire nem volt sok példa az utóbbi időben. 
Ma viszont már új kihívások várnak rám, folytatni kell, meg kell felelni a rám váró új feladatoknak. Holnap még vár rám egy komolyabb orvosi vizsgálat, amelynek az eredményén, sok minden múlhat. Nem akarok ezúttal megfelelni, a javaslatokat viszont maradéktalanul be fogom tartani. Ennyit a holnapi nap elébe, most viszont lássuk, ma mivel, milyen ételekkel próbálnak levenni lábamról a szakácsok, akik nem csak számomra, hanem rajtam kívül még igen sok embernek készítik el nap-mint nap az ebédet.

Ma például karalábélevest főztek hajnalban, ami már az asztalunkra is került, bár én nem annyira lelkesedek érte. Azért viszont már igen, amit régebben saját részemre főztem. Ebben a levesben egész más formában található meg a karalábé, mint abban, amit ma ehetnék, de hogy megértsétek miről is beszélek, idehozom a receptemet, amitől minden világos lesz. Ma tehát nem biztos, hogy levessel fogok jól lakni. 

De mással már minden bizonnyal így lehet. Mivel ma hétfő van, vannak bizonyos hagyományok, amelyek most is meghatározzák a mai ebéd összetételét. Ez pedig a főételek sora, mivel hétfőnként általában egy tokány jellegű étel, valamint valamilyen főzelék szerepel a menüsorban. Ma sem törték meg ezt a hagyományt, hiszen a csikós tokánynál tokányszerűbb ételt kevésbé sem lehetne találni, hiszen ez aztán, tényleg tokány a javából. Régebben írtam egy részletes összefoglalót többféle tokányról, amelyek közös jellemzője, hogy mindet pulykahúsból készítettem. Egyik legolvasottabb írásomról van szó, melyet büszkén mutatok meg tehát mindenkinek. 

Volna receptem a krumplifőzelékről is, hiszen amíg megtehettem több mint 1000 írást hagytam az utókorra. Ezzel viszont most senkit nem untatnék, hiszen krumplifőzeléket talán még a kezdő háziasszonyok is tudnak főzni, minden különösebb segítség nélkül. Én ma ez utóbbival fogom jóllakatni gyomromat, mert igen jól fog esni a főzelék. Mivel van választás, én fogok is élni e lehetőséggel. Lényeg az, hogy ma is lesz mivel jóllakni, nem kell éhezni. Ez lenne a lényeg, bár igen sok ember nem engedheti meg magának ezt a földön. Pedig ez már aztán, igazán nem lehetne nagy luxus!