2013.09.20. Palócleves, rakott bolognai spagetti, grízes tészta, körte.

Ma is időben érkeztek az ételek, de mivel nem voltam elégedett a technika sebességével, újraindítottam a gépet, és közben a kitálalt levest meg is ettem. Közben elmélkedtem egy kicsit a palóclevesről. 

A Palócokhoz, mint népcsoporthoz, az égvilágon semmi köze nincs, hacsak annyi nem, hogy anno Mikszáth Kálmán, a "nagy palóc" kérésére főzte meg először, a szintén nagyon híres Gundel János, a dinasztia alapítója. Így lett palócleves, a palócleves. Az, hogy a későbbiek során a Gundel dinasztia oly sok hírességet adott országunknak, csak a rend kedvéért: Latinovits Zoltán, Bujtor István, Frenreisz Károly, nem beszélve a híres TV-sről, Gundiról, akik mind Gundel unokák. A leves, pedig kitűnő! A mai is, bár az eredeti palócleves újragondolása. Nincs ezzel semmi baj, mert én sem ragaszkodok soha az eredetihez. Sokszor sokkal jobbat sikerül csinálni, ha nem követem az eredeti receptet. Az viszont biztos, hogy nagyon finom raguleves érkezett, tele hússal, krumplival, és az elhagyhatatlan zöldbabbal. Tejfölös habarással, kicsit talán kevesebb kaporral, mint azt vártam volna. De ez természetesen az én ízlésem, és nem kötelező ezt kielégíteni!

A főételként érkezett bolognai spagetti formabontó. A csőben sütés technikáját választotta a Chef, így szebben tálalható, mint más esetben.  Az eredetihez képest annyi a változás, hogy a kocka aljára dara került, ezzel biztosítva a lecsorgó szaft felszívását, ami egyáltalán nem rontja el az ízét. Áron fiam nagy kedvence, és megint veszélyben van az én adagom. Egy falattal gyorsan megkóstoltam, és elég jó a véleményem. Szokás szerint, kicsit fűszertelenebb, mint azt saját konyhámban csináltam volna, de Áron biztos jól nyakon önti ketchuppal, és saját kedve szerint alakítja a fűszerezést. Így is van rendjén. Már szemre is vételezte, örömmel konstatálva, hogy ma biztos jóllakik.
A grízes tészta, soha nem tartozott kedvenceim közé, és ez a szokásom nem változott kezdettől fogva. Tudom, vannak akik megőrülnek érte, de én már csak ilyen vagyok. Ezért is van, hogy nem rendeltünk belőle, mert a családomban, senki nem csípi annyira, mint a bolognait. 

A körte, pedig nagyon jó lesz. Ez érkezett ma ételeink mellé, és ez kedvenc gyümölcseim egyike. Pont annyi cukrot tartalmaz, amit egyszerre megehetek, de természetesen, tartanom kell a mértéket. Szezonális gyümölcs, de mindig hozzájuthatok, ha másként nem, párlat formájában. Mivel minden gyümölcsből lehet lekvárt, vagy pálinkát készíteni, de akár befőttet is, maradok a feldolgozott formájánál. Természetesen, a legfolyékonyabb változatát is nagyon kedvelem, de befőttként is szívesen fogyasztom. Már csak azért is, mert Anyósom, külön nekem, szorbittal teszi el. 
Ma biztosan jól fogunk lakni, és várakozással tekintek a hétvége elé. Nejem töltött paprikát vett tervbe, és legalább fogok enni az egyik kedvencemből. Ha már úgy alakult, hogy mire észbe kaptam, eltűnt saját adagom, a minap. Így jártam. Jó helyre került!
Kellemes hétvégét, és jó étvágyat kívánok. Egyetek, főzzetek finomakat a hétvégén is!

2013.09.06. Sárgaborsó gulyás, carbonara spagetti, mákos guba, körte.

Szorgalmas vagyok! Töltögetem fel receptjeimet a Tesco oldalára is, mert megkértek rá. Emellett természetesen minden más elfoglaltságomnak is eleget teszek. Annak is, hogy beszámolok a mai ebédről, és még egy májgaluska leves recepttel is adós vagyok. Még ma meglesz. 
Már írtam, hogy jövő héttől, egyféle menüt kapok, mert nagyobbik fiam, munkahelyére kéri a kaját, így azt nem tudom fotózni. Sebaj! Az étlapon megnézem, mit eszik, és az archívumból teszek egy képet fel. Több tízezer fotóm van saját konyhánkban, és a menzán készült ételekről, így kis csalással (gondolom elnézhető) értesülni fogtok, a teljes napi menüről.

Lássuk, ma mit eszünk. A leves, sárgaborsó gulyás. A szárított zöldborsó, kétféleképpen kerül forgalomba. Zöld, és sárga színben. Íze hasonló, és mindkettő finom. Az általam is sűrűn alkalmazott aszalást, szárítást használják, így sokáig tárolható. Jóval a fagyasztás előtt ismert, és használt eljárás. A gulyás, pedig ugyanúgy készül, mint más testvérei. Tele husival, répával, és ma csipetke főtt bele. A húsdarabok, ma apróbbak a szokásosnál, így a fog problémákkal élőknek is kedveztek. Egy kis csípőset nekem elbírt, de ez a saját ízlésem.

A főételek közül, a carbonara spagettit, legutóbb Húsvétkor készítettem, a megmaradt sonka felhasználásával. Ez is tartalmaz sonkát bőséggel, és tejszínes mártást, valamint a tetejére sajt van reszelve. Megkerestem a blogom linkjét, amit Húsvét után töltöttem fel, így gyorsan idehoztam.
Itt láthatod, én hogyan készítettem a carbonara spagettit.

A másik főételt, még soha nem készítettem el. Bevallom, ezért is örülök annak a változatosságnak, amivel a konyhán kiválogatják a napi menüket. Óriási adatbázisból dolgoznak, így előfordul, hogy hónapokig nem ismétlődnek az ételek. Az is törvényszerű, hogy az ember saját otthonában, nem főz ilyen változatosan. A mai második főétel, ékes bizonyítéka állításaimnak. Mákos gubát is kaptunk, ami beillik a pénteki gazdag leves, és tésztaétel kategóriába. A mákos guba, kifejezetten édesszájúaknak van kitalálva, ugyanis kiflidarabok, mákkal szórva, vaníliás mártással, sütőben, kicsit összesütve. Aki szereti, biztosan ízlik neki. Én csak az illattal ismerkedtem meg, de az kifogástalan. 

A menübe beleillik a körte is, ami szokásos pénteki gyümölcsöt takarja. Ma ez volt a legnehezebb feladat a fotózásnál, de megoldottam. a végén, megmutatom, hogyan. Jönnek az őszi gyümölcsök, hiszen ezek a szezonálisak. A hétvégén, természetesen itthon főzünk, így néhány napig, ezzel a rovatommal nem jelentkezek. Mással igen!
Mindenkinek kellemes hétvégét, szép időt kívánok!

Apró trükk a fotózáshoz. Ahhoz, hogy szebb legyen a képen, természetellenes helyzetbe kellett hozni a körtét. Így sikerült.