2014.03.03. Lebbencsleves, debreceni pulykatokány, sárgaborsó főzelék.

Tudjátok, hogy ma van a farsang farka? 
Nem az! Piszkos a fantáziátok! Igaz, hogy az utóbbi időben mást sem hallani, mint egy általam nem sokra tartott fiatalember kivasalt férfiasságáról. Ma nem erről lesz szó! 
A keresztény szokásrend szerint, holnap húshagyó kedd, és a népnyelv a mai napot így nevezi. A farsang farkának. Ma tehát még ehetünk húst. Megnézve az étlapot, a hét többin napján is fogunk, mert ezek a szokások lassan feledésbe merülnek, vagy csak kis mértékben élnek még a köztudatban. Azért holnaptól rövid ismertetést fogok tartani a húshagyó keddről, a hamvazó szerdáról, és a torkos csütörtökről. Hátha valakit érdekel. Ezek a böjt első napjai, így megérdemlik, hogy szó essen róluk. De mindent, a maga idejében. Lássuk először a mai menüt.

Mivel tegnap észrevettem, hogy van ugyan receptem a lebbencslevesről, de eszembe jutott a nagyanyám-féle, így gyorsan azt is leírtam. Ismerve a konyháról érkező ételeket, tudom, hogyan készülnek, így kifejezetten igyekeztem olyan receptet írni, ami a legjobban hasonlít az általunk fogyasztott öreg lebbencsre. Nagyanyám hívta "öregnek" a meglehetősen tartalmas levest, amibe nagyapám jó szokása ellenére sem aprított kenyeret. Bár az is lehet, hogy mégis megtette. Megfelelő mennyiségű tésztát, és krumplit belefőzve, bőségesen biztosította a napi táplálékmennyiséget a mezőgazdasági munkához, akár egytálként is. Mivel emlékeim szerint főtt ételt naponta egyszer csinált, sűrűbbre készítette nagyanyám. Sok emlékem elhalványult az idők során, de a lebbencsre tisztán emlékszem. Nagyanyám így csinálta. Van ahol úgy olvastam, "magyaros lebbencs leves." Mi a fene? Milyen lenne a lebbencs? Megjegyzem, ennél magyarosabb levest keresve sem találnánk. Igazi pásztorétel, és minden állatokat őrző ember szívesen készítette. A három fő alapanyag minden tarisznyában megtalálható volt. A hagyma, a szalonna, és a száraztészta.

Valószínű így volt ez a Hortobágyon is, és annak központjában Debrecenben is. Ezzel már elő is vezettem a főételt, ami debreceni pulykatokány néven lett anyakönyvezve. Ennek a fő oka a tokányban található debreceni páros kolbász, amit időnként virslivel helyettesítenek. Ez olyankor már hamis debreceni tokány. A húsételnek más köze is van a "legnagyobb faluhoz" mert sokan ismerik a Debrecen, és a pulykakakas kapcsolatáról szóló gyerekdalt, amiben arra buzdítanak, hogy irány Debrecen, és vásároljunk pulykakakast a helyi vásárban, de azért vigyázzunk hazafelé a Zsiguli volánjánál, mert a lyukas csomagtartóból könnyen kiugrik a nagytestű madár. A ma feldolgozott jószág, nem hogy nem ugrott ki, hanem hagyta magáról az összes felső combot legombolni, majd kifilézni, és felajánlani a tokány alapanyagaként. Ezek mellett hagyta magát összekeverni a debreceni párossal is, mert párosan szép az élet, na meg a tokány! A pulykatokányokról korábban egész jó dumát írtam, így aki nem ismerné még, most itt elolvashatja. Ez az írásom is a top tízben található, de most ismét népszerűbb lesz kicsit. Olvassátok!!!

Nem hiszem, hogy sokan viszolyognának a tokánytól, de aki jobban csípi a főzelékeket, annak a sárgaborsóból készült változatát ajánlom. Biztosan írni fogok róla hamarosan receptet, és ezt is ajánlani fogom azon az oldalon, ahol fiataloknak, elsősorban olyanoknak írok majd, akik magukra vannak utalva, esetleg tanulmányaik miatt, albérletben főznek időnként maguknak, és barátaiknak. Már gyűjtöm az anyagot, és be akarom mutatni, hogy egyszerű anyagokból, minden különösebb előkészület, beruházás nélkül is kitűnő ételt lehet összedobni gyorsan. A sokak által kiátkozott parizer, fontos alapanyag lesz! A mai főzeléken feltétként szerepel. A sárgaborsó pedig a zöldborsó megfelelő időben, közvetlenül az érés után megszárított, majd a héjától eltávolított állapotban szikleveleire bomlott hosszú ideig tárolható alapanyag. Hú de hivatalosra sikerült, pedig nem néztem meg a wikin a definíciót. Agyamra ment a sok hivatalos levél, amit kellett írnom az utóbbi időben. A mai főzelék biztosan nem fog az agyamra menni, mert megkóstoltam, és ízlett.

Az étlapra desszert van még írva, ami hétfőnként péksütemény szokik lenni. Ez tehát vagy kelt, vagy leveles tésztából készített, általában, jókora süti, ami bőséges koronája a hétfői ebédnek. Ma viszont krémes érkezett, a klasszikus formában, két leveles tészta réteg közt, a megszokott vaníliás, krémes töltelékkel. Kicsit meglepődtem, de a lényeg a sütin van, ami egyik legkedveltebb cukrászsütemény. Biztos, hogy ma is jól fogok lakni, és remélem Ti sem szenvedtek hiányt semmiben!

2013.09.23. Tojásleves, borsos tokány, sárgaborsó főzelék, briós

Csaltam! Ennek az az oka, hogy már egy ideje, csak az egyik menü érkezik hozzánk, mivel a másik adagot máshova kértük kiszállítani. Vannak olyan ételek, amik óriási archívumomban sem szerepelnek, és így nem tudnám szemléltetni képpel az ételt. Ma ebbe a helyzetbe kerültem, de megoldottam. A sárgaborsó főzelék, ami sült párizsival érkezik néhány háztartásba, nem biztos, hogy így néz ki, de a technika segítségével, így raktam össze. Fantáziám határtalan, így remélem jól sikerült élvezhető képet produkálni. De térjünk az ebédre!

Tojásleves érkezett, és kicsit ecetesebben, mint azt szeretem. Csak egy kanálnyi volt amibe belekóstoltam, és az is lehet, hogy az épp elfogyasztott kávé után volt túl savanyú, de később ismét megpróbálom. Ez volt az első benyomás, és az elég lényeges. A tojásleves, a legegyszerűbb levesek közé tartozik, hiszen köményes alaplevet kell készíteni, berántani, és vékony sugárban, tojást csorgatni bele. Természetesen, állandó kevergetés mellett. Elgondolkoztam, vajon ekkora tételben, hogyan csinálhatják, hiszen ez igen időigényes folyamat. Majd megkérdezem. 

Amiből, ma rendeltünk, a borsos tokány, ami ma tésztával érkezett. Már megszoktam, hogy sokkal fűszertelenebbek az ételek, mint azt saját konyhánkban csináljuk, így ezt is utána kell ízesíteni. Én sót, őrölt borsot, és csipetnyi fokhagymaport fogok bele tenni, mert ízlésem ezt kívánja. Bőséges paradicsomos szafttal érkezett, így lehet, hogy Áron fiam, még ketchupot sem fog rányomni. Ez nem biztos!

Már az elején említettem, a sárgaborsó főzelékből ma nem rendeltünk, így a kép a fantáziám szüleménye. Harminc éve használok számítógépet, és főleg a grafikában vagyok igen jártas, így nem okozott különösebb gondot összerakni a képet a főzelékről, és a sült párizsiról. A főzelék eredeti feltétje a sült kolbász volt, a párizsit egy másik, zöldborsófőzelékről varázsoltam rá a képre. Egész jól sikerült. Remélem, akik ma ezt rendelték, nem fognak csalódni!

De régen ettem briós kalácsot! Ma lenne rá lehetőségem, de egyenlőre nem állok neki. Ez érkezett ma desszertként, mint azt a múltkor megtudtam, a Gyulakenyér jóvoltából. Ők szállítják a péksütiket, igen jó minőségben. Ránézésre is finom süti, így méltó koronája a mai ebédnek. 
Ezzel az önként vállalt feladattal mára végeztem, de találok magamnak mást. Újra elkezdődött egy új hét, és remélem, mindenkinek sikeres lesz. Az étvágyunk csillapításáról mára gondoskodtak, így nekem csak jó étvágyat kell kívánni mindenkinek!