2016. március 16., szerda

2016.03.16. Húsleves cérnametélttel, zöldborsófőzelék, roston sült csirkemell, füstölt sajtmártással.

Tegnap ünnepeltünk, ki-ki a maga módján, vérmérséklete szerint. Nincs is mit beszélni róla! Gyulán ilyenkor rettenetesen megnő az idegenforgalom! Minden szálloda foglalt, de még a magán szállásadó helyek is telve vannak. Az emberek többsége menekül a fővárosból. Vajon miért? Azért én sem vagyok független a mindennapi eseményektől, bár nem vagyok hangadó, így nem kommentálnám a tegnap történteket! Véleményem, azért természetesen nekem is van! Ennyi! Egy dolog van csak, ami rendkívüli módon elkeserít. Az emberek fejében lévő  általános káosz! Reggel azzal kezdődött a napom, hogy elolvastam egy tanulmányt, az emberek befolyásolhatóságáról. Nagyon találó! Mintha rólunk írták volna. Nem idegelem magam! Kár lenne, árt a szépségemnek!

Pénteken volt utoljára, hogy éltem a megszokott napi lehetőségemmel, és írtam a naponta érkező ételekről. Azért nem voltam tétlen, mert más állandó tevékenységeim is akadtak.
Az ünnep alatt is ettem, mert szükségem volt rá, és mert több napra elegendő elemózsia volt a hűtőben, így korántsem éheztem. Ma viszont ismét elérkezett az az idő, hogy igénybe vegyem kedvenc éttermem szolgáltatásait. Most tehát az imént a már megérkezett menüről fogok, ha nem is dicshimnuszt zengeni, de megelégedéssel nyilatkozni.


Ma tehát, mint minden más alkalommal is, igen finom, de rendkívül egyszerű húslevessel indul a napom, amibe a leggyakoribb levestészta, a cérnametélt lett belefőzve. Jó bőségesen. Szinte megáll a kanál a lében! Ez a leves, saját konyhánkban is a leggyakoribb, így van róla bőven fényképem. Jóval több is, mint általában. Mifelénk az a természetes, hogy a húslevest, hozzáfőzött zöldségekkel együtt tálaljuk, így nem meglepő, ha képeim többségén is így szerepel.

Mindkét mai főétel bizonyos szempontból új a palettán. Egyiket sem kaptuk még ebben a formában, így csak friss élményeimre hagyatkozhatok. A zöldborsófőzeléket nagyon ismerem, elkészítése szinte a könyökömön jön ki. Mivel lehet mégis igen változatossá tenni ezt a baromi egyszerű ételt? A vele tálalt feltéttel, ami színesít (ízesít) a főzeléken. Ma füstölt, főtt tarjaszelettel kaptuk, így az ételben az édeskés főzelék mellett, különleges kontraszttal szolgál a tarjaszelet füstös, sós íze! Valószínűleg, ezt fogom ma választani.

Választhatnám, a roston sült csirkemellet is, amit ma különleges, füstölt sajt mártással együtt szervíroztak. Megkóstoltam egy falatot, és mivel igen gyakorlott vagyok már benne, később az ízlelés alapján le fogom írni a szubjektív receptemet is az elkészítéséről. Nem hibáztam még, így bátran merek belevágni. A sors néhány éve jól kiba..brált velem, de ugyanakkor megajándékozott az ízlelés tudományával is. Ezek alapján megérzem az ételek összetevőinek ízeit, természetesen azokat, amelyeket valaha is kóstoltam. Azt ugyan nem tudom megállapítani, hogy milyen gyártmányú füstölt sajtot használtak a mai étel elkészítéséhez, de azt le tudom írni, én hogyan készítettem volna, saját alapanyagaimból. 

Süti, süti, sütemény is tartozéka a mai ebédünknek. Ez jót fog tenni a legendás problémamegoldó képességemnek is, amire néha igen nagy szükségem van. Tegnap is jól vizsgáztam belőle. Dacolva a cukorbetegség rettegett szövődményeivel, most magamba tömöm a süteményt, mert szükségem van rá. Úgy érzem, kell egy kis boldogsághormon! Legfeljebb megteszem a szükséges ellenlépéseket! Az inzulin állandóan készen áll, ha szükséges.
Eltelt az ünnep, viszonylag nyugalomban! Hajnalban ugyan szörnyűt álmodtam, de ez nem vezethető vissza a tegnap történtek egyikére sem. Bizakodva tekintek tehát, az újabb szép nap elé. Így kell! Nem?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése